megkülönböztetés

Mi a diszkrimináció:

A diszkrimináció egy nőies főnév, amely megkülönböztetést vagy megkülönböztetést jelent. A kifejezés leggyakoribb jelentése azonban, hogy egy személyre vagy embercsoportra vonatkoztatva elfogult cselekményt jelöl.

A megkülönböztetés akkor következik be, ha valaki elfogadott elképzelést (az előre megfogalmazott elképzeléseken alapul) valakinek, akár faji, nemi, szexuális irányultságnak, nemzetiségnek, vallásnak, gazdasági státusznak, akár más társadalmi szempontból.

A megkülönböztető hozzáállás az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 7. cikkének megsértésével jár: \ t

"Mindenki egyenlő a törvény előtt, és megkülönböztetés nélkül jogosult a jog egyenlő védelmére. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozat megsértésével szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen és az ilyen megkülönböztetésre való felbujtás ellen."

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, többek között, felelős azért, hogy elősegítse a megkülönböztetés minden formájának felszámolására irányuló különböző intézkedéseket.

A diszkrimináció a megkülönböztetett személyek szegregációját és társadalmi kirekesztését eredményezi, akik kevésbé képviseltetik magukat és társadalmilag marginalizálódnak.

A diszkrimináció néhány szinonimája a megkülönböztetés, a differenciálás, a szegregáció és a specifikáció.

A megkülönböztetés típusai

A diszkrimináció sokféle módon történhet. A leggyakoribbak a következők:

A faji megkülönböztetés

A faji megkülönböztetés a hátrányos megkülönböztetés egyik leggyakoribb formája, és a versenyen alapuló személy megkülönböztetése, kizárása és korlátozása.

A legtöbb országban a faji megkülönböztetés általában feketékre irányul, akik kedvezőtlen helyzetben vannak a többséggel szemben. Brazíliában például a fehérek és a feketék közötti lehetőségek egyenlőtlensége olyan adatokat eredményez, mint:

  • a feketék a börtön lakosságának többsége
  • feketék az egyetemek kisebbsége
  • a feketék kevesebb munkalehetőséggel rendelkeznek

A büntetőjog kimondja, hogy nem minden faji megkülönböztetés rasszizmus. A büntető törvénykönyv 140. cikke a "faji sértés" nómenklatúrát használja fel valakinek megsértésére, méltóságuk és díszítésük megsértésére, a faji és színelemek használatával.

A rasszizmus büntető értelemben a 7 716 89 sz. Törvény rendelkezik, és több, az egyénre vagy egyéncsoportra irányított megkülönböztető magatartásból áll, vagyis a bűncselekmény felülmúlja az egyént és eléri az egész versenyt.

Diszkrimináció szexuális irányultság alapján

A szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt homofóbiának nevezik, és a homoszexuálisok, a biszexuálisok és a transzneműek vonatkozásában negatívan kezelhető differenciált bánásmódból áll.

A nemi alapú megkülönböztetés

A nemi alapú diszkriminációt szexizmusnak nevezik. A szexizmus a maszikán (az embertől a nőig terjedő megkülönböztető magatartás) és a femizmus (nőtől az embertől való megkülönböztetés) révén nyilvánul meg.

Míg a szociológia számos aspektusa megkérdőjelezi a femizmus létezését, a machismo viszont a világon elterjedt megkülönböztetés egyik formája, és olyan adatokhoz vezet, mint:

  • a nők elleni erőszak magas szintje
  • a férfiaknál alacsonyabb béreket kapó nők, még ugyanazokat a feladatokat is ellátják
  • kevesebb nő a politikában vagy vezetői pozícióban

Lásd még a homofóbia elleni küzdelem 10 legfontosabb pillanatát.

Az állampolgárságon és kultúrán alapuló megkülönböztetés

Az állampolgárságon és kultúrán alapuló megkülönböztetés az idegengyűlölet, és a külföldiekre irányuló ellenséges bánásmódból áll, általában történelmi, kulturális vagy vallási okokból.

A fent említett formanyomtatványokon kívül számos más okból is megkülönböztetést lehet alkalmazni, mint a megjelenés, a gazdasági állapot, a meggyőződés, a vám stb.

Diszkrimináció és előítélet

Bár sokszor szinonimaként használják, a megkülönböztetés és az előítélet fogalma eltérő.

Az előítélet egy elképzelt vélemény valamiről vagy valakiről, amely a tudatlanságon vagy a sztereotípiákon alapul. Így az előítélet nem intézkedés, és nem vezethet például a bírósági eljáráshoz.

Példa az előítéletre : Az egyén úgy véli, hogy egy fiatal férfi az utcán, fekete, bűnöző.

A diszkrimináció viszont olyan cselekvés, amely mindig előítéletekből ered. Ez egy olyan kezelés, amely gyakran negatív, egy személyhez vagy embercsoporthoz viszonyítva, előre megfogalmazott ötletek alapján. A hátrányos megkülönböztetés tehát elfogultság, és ezért büntetőeljárás alá vonható.

Példa a hátrányos megkülönböztetésre : a biztonsági létesítmény tiltja, hogy a fekete személy belépjen a helyiségbe.

Lásd még az előítélet és a rasszizmus elleni küzdelem 5 legfontosabb pillanatát

Pozitív diszkrimináció

Pozitív hátrányos megkülönböztetés akkor következik be, ha egy személyt, általában kisebbségből, kedvező módon megkülönböztetnek. Ez a Szövetségi Alkotmányban előírt egyenlőség elvének garantálásának egyik módja, amely egyes területeken csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az egyenlőség elve szerint az egyenlőtlenségeket az egyenlőtlenségek méretében kell kezelni, hogy az iszónikus bánásmód és az egyenlőség mindenki számára elérhető legyen.

A pozitív diszkrimináció példái a feketék és barnák faji kvótái, az őslakosok kvótái, a fizikailag fogyatékosok kvótái stb. Mindezek az intézkedések kifejezetten a társadalmilag diszkriminált egyének egy részére irányulnak, azzal a céllal, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak számukra a többséggel szemben.

A diszkrimináció és a megkülönböztetés

A diszkrimináció és a megkülönböztetés szavak hasonló írási formákkal rendelkeznek, de jelentésük egészen más.

Míg a diszkrimináció szó a megkülönböztetést, a megkülönböztetést vagy a besorolást jelenti, a diszkrimináció kifejezés a dekriminalizáció szinonimája, vagyis a bűncselekményt kizáró vagy figyelmen kívül hagyó cselekmény.