Szociális rétegződés
Mi az a társadalmi rétegzés:
A társadalmi rétegzés olyan szociológiai koncepció, amelyet az egyének és a társadalmi csoportok osztályozásának elemzésére és értelmezésére használnak, adatok és közös társadalmi-gazdasági feltételek alapján.
A szociológiai tanulmányok során a társadalmi rétegzés fő célja, hogy megértsük a társadalom hierarchikus szervezésének működését . Emellett célja a társadalmi osztályok közötti különbségek meghatározása és az egyenlőtlenségek társadalmi kialakítása.
Minden társadalomnak valamilyen rétegzése van, akár egyszerű, akár összetett. Azaz, a társadalmi csoportot alkotó egyének rétegekbe (rétegekbe) vannak osztva.
Általánosságban elmondható, hogy a társadalmi rétegzés olyan egyenlőtlenségek halmazát látja, amelyek a társadalom egyes embercsoportjait érintik, elválasztva őket valamilyen formában a többiektől. Jó példa a társadalmi rétegződésre Brazíliában a nyomornegyedek vagy a periférikus környékek.
A társadalmi rétegződés jellemzői
A társadalmi rétegzés elsősorban a következő jellemzőkön alapul:
- A társadalom sajátossága, nem csupán az egyéni különbségek tükröződése;
- Az anyagi és immateriális erőforrások egyenlőtlenül oszlanak meg a különböző rétegek (rétegek) között;
- "Örökletes" jellege van, azaz generációról generációra továbbítódik;
- Univerzális és változó;
- Ez egyenlőtlenségeket és hiedelmeket foglal magában.
Ily módon a társadalmi rétegzéssel kapcsolatos tanulmányok megérthetik, hogy az olyan tényezők, mint a hatalom, a gazdagság és a status quo, különbséget tesznek az ugyanazon társadalomban élő emberek között.
Ebből az elvből ezek a tanulmányok megfigyelhetik ezeket az egyenlőtlenségeket és finomíthatják a konfliktusok és problémák ismereteit, amelyek ezeknek a társadalmi osztályozásoknak a szimbolikus aspektusaihoz kapcsolódnak.
További információ a rétegzésről.
A társadalmi rétegződésben azonosított különböző rétegek közötti egyenlőtlen eloszlást általában a Szociális Pyramid képviseli.
Szociális piramis
Minél magasabb az egyén pozíciója a piramisban, annál nagyobb a hozzáférése a társadalom immateriális és anyagi erőforrásaihoz .
Amint azt a piramis mutatja, az alap mindig nagyobb, mint a gerinc. Ez azt jelenti, hogy a társadalomban termelt erőforrásokhoz kevésbé hozzáférhető emberek száma nagyobb.
Ennek magyarázata annak a ténynek köszönhető, hogy a piramis alapja azt a társadalmi réteget képviseli, amely árukat és szolgáltatásokat állít elő, azaz a proletariátust (rabszolgákat, szolgákat, közönségeket stb.).
A társadalmi rétegzés típusai
Nyugaton a társadalmi rétegződés három fő társadalmi rétegre oszlik: felső osztályba, középosztályba és alacsonyabb osztályba, és mindegyik osztály további osztályokra osztható.
Egy adott társadalmi réteghez tartozó egyének a rétegek között emelkedhetnek vagy eshetnek le, ha egy nyitott társadalom részét képezik. Ezt a folyamatot társadalmi mobilitásnak nevezik.
Másrészről vannak olyan zárt társadalmak, amelyek nem teszik lehetővé a társadalmi rétegek közötti változást. Az indiai kultúrában például a kasztrendszer az egyeseket a születéskor meghatározott különböző hierarchikus szintekre osztja.
Mindegyik kasszának állandó szerepe van a társadalomban, és azok, akik nem hűek a kasztjuk rituáléihoz és kötelességeihez, a következő megtestesülésben alacsonyabb pozícióban újjászületnek.
Ezért nincs mozgás a kaszt hierarchiái között, amely meghatározza azt is, hogy az egyes egyének milyen kapcsolatban állnak más kastélyok tagjaival.
Általános szabályként a nyitott társadalmak (kapitalista) társadalmi rétegei az egyén gazdasági hatalmán alapulnak. Másrészről, a zárt társadalmakban, amely meghatározza ezt az egyenlőtlenséget, az egyén származása, azaz családjának származása.
További információ a kastélyokról és a társadalmi mobilitásról.
A társadalmi rétegződés tanulmányainak fő referenciája Karl Marx és Max Weber elmélete, bár különböző fókuszuk van.
Társadalmi rétegződés Max Weber szerint
Weber számára a társadalom három fő megrendelés alapján rétegezhető: gazdasági, társadalmi és politikai . Ezek viszont különböző fogalmakra oszlanak.
A társadalmi osztályok közötti különbségeket gazdasági kritériumok alapján alakítják ki. A már nevezett birtokokat úgy alakítják ki, hogy az egyén középpontjában van a társadalmi különbség (fontos a csoport, amely származik vagy integrálódik).
Végül a politika létrehozza az úgynevezett pártokat, amelyek szintén a kiváltságokkal rendelkező emberek által alkotott csoportok, a többihez képest, valamilyen egyenlőtlenséget generálva.
Marxtól eltérően Weber nem tekint a munkaerő (közgazdaságtan) a társadalmi rétegzés legfontosabb szempontjának. A német értelmiség számára a társadalom rétegeit ezek a különböző rendek egyesülése alkotja.
Ennek bizonyítéka, hogy Weber megmutatja, hogy az azonos szakmában élő emberek körében hogyan alakulhat a rétegződés. Két orvos esetében például lehet, hogy nagyobb a presztízs és jobb helyzet áll fenn a társadalom által a másikhoz viszonyított status quo- ban.
Társadalmi rétegződés Karl Marx szerint
Karl Marx szerint a társadalmi rétegződés az osztályrendszerre koncentrálódik, amely főleg a burzsoázia és a proletariátus között oszlik meg.
Marx elméleteit a gazdasági tanulmányok és a közgazdaságtan társadalmi vonatkozásai és azok hatásai tárják fel.
A társadalmi rétegződés eredete
Eredetileg a primitív társadalmakban a társadalmi rétegzés fogalma nem létezett. Az egyenlőtlenségek csak a közösség tagjai közötti munkamegosztás kezdetétől (különösen a szexuális divíziótól) kezdődtek.
A területi dominancia és az ebből eredő etnikai különbségek szintén hozzájárultak a társadalmi csoportok különböző rétegekre történő felosztásához.
Szociális rétegzés és társadalmi struktúra
Annak ellenére, hogy egymással összefüggő kérdésekről van szó, a társadalmi rétegződés és a társadalmi struktúra különböző fogalmakkal rendelkezik.
A társadalmi struktúra a társadalmi, gazdasági, politikai és egyéb tényezők kölcsönhatása révén a társadalom szervezeti rendszerét alkotja. A társadalmi rétegzés azonban arra törekszik, hogy megértse, hogyan alakulnak ki ezek a besorolások.
Példák a társadalmi rétegzésre
Általában az ilyen típusú megosztottságot találjuk, amikor egy olyan csoport, aki nem rendelkezik sok pénzügyi helyzetgel, nem jut hozzá a jobb pénzügyi feltételek egy másik csoportjához kínált szolgáltatásokhoz.
Ez látható a perifériás környéken is, ahol az alacsony jövedelmű lakosság nagy része található. Ezek a környékek általában távolabb vannak a városközponttól.
További információ a társadalmi osztály és a társadalmi hierarchia jelentéséről.
