szkepticizmus

Mi a szkepticizmus:

A szkepticizmus mindent megkérdőjelez, ami a hitetlen. A szkeptikus egyénre jellemző, hogy a bizonytalanság állandóan hajlamos a kétségre.

A szkepticizmus egy filozófiai rendszer, amelyet a görög filozófus, Pyrrhus (Kr. E. 318, Kr. E. 272) alapított. A szkepticizmus szélsőséges ellentéte, mint a filozófiai pillanat a dogmatizmus.

A szkeptikusok mindent megkérdőjeleznek, amit igazságként mutattak be neki, és nem ismeri el a dogmák, vallási vagy metafizikai jelenségek létezését.

A szkeptikus a kritikai gondolkodást és a tudományos módszert (tudományos szkepticizmust) használhatja, mint néhány tézis igazságának bizonyítására irányuló kísérletet. A tudományos módszer alkalmazása azonban nem feltétlenül szükséges a szkeptikus számára, és gyakran előnyben részesítheti az empirikus bizonyítékokat, amelyek igazolják ötleteinek érvényességét.

Filozófiai szkepticizmus

A filozófiai szkepticizmus a görög filozófiából származott, és a filozófiai tézisek vagy áramlatok alapvető érvényességének elutasításából állt.

Ez a fajta szkepticizmus olyan hozzáállást feltételez, amely kétségbe vonja az abszolút igazság vagy az abszolút tudás fogalmát. A filozófiai szkepticizmus ellenállt a sztoicizmusnak és a dogmatizmusnak.

Abszolút és relatív szkepticizmus

A szkepticizmus intenzitása lehet. Ahogy a neve is jelzi, a Górgia által létrehozott abszolút szkepticizmus azt mutatja, hogy nem lehet tudni az igazságot, mert az érzékek megtévesztik. Így mindent illúziónak tekintünk.

Másrészt a relatív szkepticizmus nem annyira elutasítja az igazság megismerésének lehetőségét, hogy csak részben tudta meg a tudás lehetőségét, ugyanakkor elismeri, hogy van egy valószínűség. A relatív szkepticizmus elképzeléseit bemutató áramlatok a következők: pragmatizmus, relativizmus, valószínűség és szubjektivizmus.

Szkepticizmus és dogmatizmus

Imantuel Kant filozófus szerint a szkepticizmus a dogmatizmus ellentéte. Míg a dogmatizmus abszolút és vitathatatlan igazságba vetett hitre utal, a szkepticizmus az ilyen igazságokkal kapcsolatos kétségek attitűdjére vagy a filozófiai kérdések végleges megoldására való képességre jellemző.

Tudományos szkepticizmus

A tudományos szkepticizmus a tudományos módszeren alapuló attitűdöt jelöli, amely úgy tesz, mintha egy tudományos hipotézis vagy tézis igazságát megkérdőjelezné, megpróbálva olyan érveket bemutatni, amelyek azt bizonyítják vagy tagadják.

Vallási szkepticizmus

A szkepticizmust gyakran úgy tekintik, mint a hithez való hozzáállás. Így a vallási szkepticizmus kétségbe vonja a vallási hagyományokat és a kultúrát, és megkérdőjelezi a vallások által továbbított fogalmakat és tanításokat.