szénhidrogének
Mi a szénhidrogének:
A szénhidrogének, más néven hidrogén-karbidok, olyan szerves vegyületek, amelyek összetétele csak szénatomok (C) és hidrogénatom (H), így a C x H általános képlettel rendelkeznek.
A szénhidrogén olyan szénszerkezetből áll, amelyhez a hidrogénatomok kovalensen kapcsolódnak .
A szerves kémia területén ez a legfontosabb vegyület.
A szénhidrogének minden típusa könnyen oxidálódik, így szabadul fel a hő. A legtöbb esetben nem vízoldható.
A természetes szénhidrogének olyan vegyi vegyületek, amelyek a Földön belül (több mint 150 km mélységben) magas nyomáson képződnek, és geológiai folyamatok révén alacsonyabb nyomású területeket érnek el.
Hol találhatók a szénhidrogének?
A szénhidrogének fő forrása a kőolaj. Emiatt a szénhidrogén különböző származékokban, például kerozinban, paraffinban, földgázban, benzinben, petróleumban, dízelolajban, LPG-ben (folyékony olaj ), polimerekben (pl. Műanyag és gumi) van jelen.
Ez a szerves vegyület a brazil energiamátrix 48% -át teszi ki.
A szénhidrogén összetételének részét képező szénlánc tetravalens, azaz négy kötést hozhat létre.
A szén alkalmas más szénatomokkal és hidrogénnel egy-, két- vagy hármaskötéseken keresztül.
A szénhidrogének osztályozása
A szénhidrogének besorolása három sajátosságon alapul: a fő szénlánc alakja, a szénláncok kötése, a szénláncban lévő alkilcsoportok jelenléte és a szénláncot elosztó heteroatomok jelenléte .
További információ a hidrogénről.
A fő szénlánc alakja
A fő szénlánc alakját illetően a szénhidrogének osztályozása alifás és ciklikus .
Nézze meg, hogy ezek a szénláncok mindegyike áll.
Alifás szénhidrogének
Az alifás szénhidrogéneket nyitott vagy aciklusos szénláncok képezik. Ezekben a láncokban a szénatomok terminálisak.
Példák :
alkán
Az alkán szénhidrogének, más néven paraffin vagy paraffin, olajos vegyületek, ahol csak egyszerű kötések vannak a szénatomok között.
Az alkán általános képlete CnH2n + 2 (n = bármilyen egész szám).
alkén
Az olén, az alkén vagy az etilén szénhidrogén, az alkén egy rosszul reaktív vegyület, ahol kettős kötés van a szénatomok között.
Az alkén általános képlete CnH2n.
Alcino
Metilacetilénnek is nevezik, az alkin szénhidrogén, ahol a szénatomok közötti kötések háromszorosak.
Az alkin általános képlete CnH2N2.
alkadién
A diének vagy diolefinek, az alkadiének szénhidrogének, ahol a szénatomok közötti kötés kettős.
Az alkadién általános képlete CnH2N2.
Ciklikus szénhidrogének
A ciklikus szénhidrogéneket zárt vagy ciklikus szénláncok képezik. Ezeknek a láncoknak nincs terminális szénatomja.
Példák :
Ciclano
A cikloalkán, cikloparafin vagy naftén szénhidrogén, a ciklus egy telített szénhidrogén, amely egyetlen kötésből áll.
Zárt szénláncú, és általános képlete C n H2 n .
ciklén
Cikloalkéneknek is nevezik, a ciklenek telítetlen szénhidrogének, amelyek kettős kötésekből állnak.
A cikleén zárt szénláncú, és általános képlete CnH2N2.
Ciclino
Cikloalkil- vagy cikloalkil-csoport, a ciklino-csoport egy ciklusos és telítetlen szénhidrogén.
Zárt szénláncból áll, amelynek hármas kötése van, és általános képlete C n H2 n -4.
aromás
vagy
Arénoknak is nevezik, az aromás szénhidrogének telítetlen vegyületek, amelyeket kettős kötések képeznek.
Egy aromás zárt vagy ciklusos szénlánc és általános képlete 6H6.
A szénláncok csatlakozásának típusa
A szénlánc kötés típusától függően a szénhidrogének telített vagy telítetlenek lehetnek .
Az alábbiakban az alábbiakban olvashat, hogy az egyes besorolások milyenek.
Telített szénhidrogének
A telített hidrokarbonátokat egyetlen kötés képezi .
Példák : alkánok, ciklanok.
Telítetlen szénhidrogének
A telítetlen hidrokarbonátokat kettős vagy hármas kötések képezik.
Példák : alkének, alkinok, alkadiének.
Alkilcsoportok jelenléte
Az alkilcsoportok jelenlétében a szénhidrogének lehetnek normál vagy elágazó szénláncúak.
Normál szénlánc
Egy normál szénhidrogén nem tartalmaz alkilcsoportot.
Példa : pentán
Elágazó szénlánc
Ha egy szénhidrogén elágazó szénláncú, akkor ez azt jelenti, hogy a fő szénláncban alkilcsoport található.
Példa : metilpropán
A szénláncot elosztó heteroatomok jelenléte
A szén-szekvenáló lánc a heteroatomok jelenlétének megfelelően osztható vagy nem osztható meg.
Homogén szénlánc
Ha egy szénhidrogén homogén fő szénláncot tartalmaz, ez azt jelenti, hogy ez a lánc nem oszlik meg heteroatomokkal.
Heterogén szénlánc
Ha egy szénhidrogén egy heterogén fő szénláncot tartalmaz, akkor ez a lánc szénlánca egy heteroatomdal van osztva .
A szénhidrogének nómenklatúrája
A szénhidrogén-nómenklatúrát három rész kombinációja határozza meg:
Az előtag azonosítja a szénatomok számát, a közbenső azonosítja a kötés típusát, és a utótag azt a funkciót jelöli, amelyhez a vegyület tartozik (ebben az esetben a szénhidrogén osztály).
Ellenőrizze a szénhidrogének megjelölésére kombinált előtagok és köztes termékek listáját.
Az előtagok listája
| A szénatomok száma | előtag |
|---|---|
| 1 | Met |
| 2 | et- |
| 3 | tulaj- |
| 4 | de- |
| 5 | elzárt |
| 6 | hex |
| 7 | hept |
| 8 | október |
| 9 | nem |
| 10 | december |
A közvetítők listája
| Kapcsolat típusa | közbülső |
|---|---|
| Csak egyszerű linkek | -an- |
| duó | -en |
| hármas | -in- |
| Két páros | -dién |
Nézze meg néhány példát a szénhidrogén név kialakulásáról.
Példák :
CH3-CH2-CH2-CH3
A fenti szerkezeti formában egy 4 szénatomos vegyületet láthatunk, amely csak egyetlen kötést tartalmaz ("-" jelzéssel).
- Előtag 4 szénatomhoz = but-
- Közepes az egyes kötvények esetében = -an-
- Egy szénhidrogén utótagja = -o
Figyeljük meg, hogy az előtag + közbenső + utótag a BUTHANE nevet eredményezi .
CH2 = CH2
A fenti szerkezeti forma 2 szénatomot és 1 kettős kötést tartalmaz ("=" jelzéssel).
- Előtag 2 szénhidrogénhez = et-
- Közbenső kettős kötések esetén = -en
- Egy szénhidrogén utótagja = -o
Ne feledje, hogy az előtag + közbenső + utótag az ETENO nevet adja .
CH2 = CH-CH2-CH3
CH3-CH = CH2-CH3
Megjegyezzük, hogy mindkét fenti szerkezeti forma 4 szénatomot és 1 kettős kötést tartalmaz ("=" jelzéssel).
Ily módon:
- Előtag 4 szénatomhoz = but-
- Közbenső kettős kötések esetén = -en
- Egy szénhidrogén utótagja = -o
Megjegyezzük, hogy az előtag + közbenső + utótag összekapcsolása a két szerkezeti forma BUTENE nevét eredményezné .
Megjegyezzük azonban, hogy a szerkezeti formák nem azonosak, így a nomenklatúrák sem lehetnek.
A két szerkezeti forma közötti különbség a kettős kötés helyén van.
Ebben az esetben a lánc szénatomjait a pár legközelebbi végétől kell számolnunk. Ezért a szóban forgó esetekben balról jobbra kell számolnunk.
CH2 = CH-CH2-CH3 csoportban :
- CH 2 lesz 1
- CH lesz 2
- CH 2 lesz 3
- CH 3 lesz 4
Megjegyezzük, hogy a kettős kötés az 1 szénatom és a 2 szénatom között van.
A kisebb számot (1) kell használni a kettős kötés megtalálásához: BUTENO -1
CH3-CH = CH2-CH3 csoportban :
- CH 3 lesz 1
- CH lesz 2
- CH 2 lesz 3
- CH 3 lesz 4
Megjegyezzük, hogy a kettős kötés a 2 szénatom és a 3 szénatom között van.
A kettős kötés megkereséséhez a kisebb számot (2) kell használni: BUTENO -2
A Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Kémia Unió ( IUPAC ) szerint a helyszín megjelölését kissé azelőtt kell elhelyezni, hogy a helyét (a fenti szerkezeti képleteknél a kettős kötés, amelyet a közbenső termék képviseli). "-en").
Ezzel van egy második formánk, amely egyébként a legmegfelelőbb, a rendelkezésre álló strukturális formák nómenklatúrájának megírásához.
CH2 = CH-CH2-CH3 : BUTENE -1 vagy BUT-1-ENO (legmegfelelőbb forma)
CH3-CH = CH2-CH3 : BUTENE -2 vagy BUT-2-ENO (legmegfelelőbb forma)
További információ az IUPAC és a nómenklatúráról.
