ontológia
Mi az ontológia:
Az ontológia a filozófia ága, amely a létezés, a létezés és a valóság természetét tanulmányozza.
Az ontológiát a filozófia szerint a metafizika általános ágaként (a kozmológiától, pszichológiától és teológiától eltérően) sorolják be, mivel a terület legátfogóbb és absztraktabb témáival foglalkozik. Ezért gyakori, hogy az ontológia és a metafizika kifejezéseket szinonimaként használják, bár az első a másodikba kerül.
Az ontológia szó a görög ontos (ser) és a lodge (tanulmányok) szóból származik, és magában foglalja a lény és a létezés jelentésével kapcsolatos általános kérdéseket. Ezt a kifejezést Christian Wolff német filozófusnak köszönhetően népszerűsítették, aki az ontológiát filozófiai prima (első filozófia) vagy a létezés tudományaként határozta meg.
A tizenkilencedik században az ontológiát a neoklasztikusok átalakították az első racionális tudományra, amely közeledett a lét legfőbb nemzetségeihez. A hegeli német idealizmus néven ismert filozófiai pillanat az öntudat eszméjéből indult, hogy az ontológiát „a létezés logikájává” tegye.
A huszadik században az ontológia és az általános metafizika közötti kapcsolat új fogalmakat teremtett, mint például Husserl, amely az ontológiát eszenciák formális és anyagi tudományaként látja. Heidegger számára az alapvető ontológia az első lépés a létezés metafizikája felé.
Néhány kulcskérdés ezen a területen:
- Mi tekinthető létezőnek?
- Mit jelent az?
- Mely entitások vannak és miért?
- Melyek a létezés különböző módjai?
Idővel sok filozófus különböző módszertanokat és osztályozásokat használt fel ezekre és más kérdésekre.
Az ontológia diszkómiái
Az ontológiai tudomány a fenti kérdéseket megközelítő különböző filozófiai álláspontokon keresztül változatos dichotómiában (divíziókban) szerveződik, mint például:
Monizmus és dualizmus
A monisztikus ontológia (ontológiai monizmus) megérti, hogy a valóság csak egy elemből, az univerzumból áll. Ehhez az elmélethez minden más dolog különböző módon alakul ki az univerzumban.
A dualista ontológia (ontológiai dualizmus) azt állítja, hogy a valóságot két sík alkotja: egy anyag (test) és egy lelki (lélek). A jelenlegi fő védők Platón és Descartes voltak.
Determinizmus és indeterminizmus
Az ontológiai determinizmus az az elmélet, amely megérti a természetet olyan rendszerként, amelyben minden összekapcsolódik, ezért nincs szabad akarat. Ehhez a lánchoz minden választás valójában már bekövetkezett események eredménye.
Az ontológiai indeterminizmus eltávolítja az antropológiai kérdésekben a determinizmusra és az indokmentes szabad akaratra jellemző merev kapcsolat okát és hatását, ezért nem vitatja, hogy minden választás véletlenszerűen történik.
Materializmus és idealizmus
A materialista ontológia (ontológiai materializmus) megvédi azt az elképzelést, hogy valami valódi legyen, anyagi legyen.
Az idealista ontológia (ontológiai idealizmus) esetében a valóság spirituális, és minden anyag az igazság illuzórikus ábrázolása.
Ontológiai bizonyíték
Az "ontológiai érv" vagy az "ontológiai bizonyíték" az az érv, amely az ontológiát használja Isten védelmének megvédésére. Az első és leghíresebb ontológiai érv a Canterbury Anselm teológusának tulajdonítható, aki azt tükrözi, hogy ha a tökéletes Isten gondolata még az emberek elmeiben is jelen van, akik nem hisznek a létezésükben, akkor Istennek is léteznie kell a valóságban.
Jogi ontológia
Az ontológia a jogi keretek között a törvény filozófiájának része, amely a törvény, a doktrína vagy a joggyakorlat lényegét és okát vizsgálja.
Ontológia a számítástechnikában
Az információs tudományokban és technológiákban az ontológiák az osztályok osztályozására vagy csoportokba sorolására használt osztályozás.
Az ontológiákat a szemantikus web és a mesterséges intelligenciában is alkalmazzák a tudás asszimilálására és kódolására, meghatározva az adott tartomány fogalmainak (tudásterület) közötti kapcsolatot.
